Sütögettem: csokoládékrémes csúsztatott palacsinta

Gondolom mostanra, vagy legalább is a csoki imádóknak a Mikulás csomagjából elfogyott az összes finom falat, és csak a kevésbé kedvelt (álltában rossz minőségű) jelképes csoki Télapó maradt. Így van ez nálam is, most pedig főleg, hiszen direkt kértem mindenkit, akitől tudtam, hogy kapok, hogy lehetőleg kevés édességet tegyenek bele. Osztálytársam, aki engem húzott, kigondolta, hogy ad egy kupont Gyrosra amit be tudok váltani, de sajnos sehol nem talált olyan kajáldát, ahol ajándékutalványt lehetett kapni. Így kaptam egy szép pár fülbevalót, és némi csokit.

Tehát mikulás újrahasznosítás címen ma úgy döntöttem készítek csúsztatott palacsintát. Még sosem csináltam azért, mert a végeredmény olyan, mintha sima lenne, csak tovább tart, de rászántam az időt.

Az alapja sima palacsinta tészta, amit kisebb átmérőjűre kell sütni és vastagabbra hagyni. Az első darab mindkét oldalát megsütjük, és egy tepsibe tesszük. Mehet rá a töltelék, lehet bármi, csoki, kakaó, lekvár stb. A következő darabot próbáltam akkorára önteni, mint az első volt, és csak az egyik oldalát sütöttem meg, úgy csúsztattam az előzőre. Ezt folytattam addig, amíg el nem fogyott a tésztám, és az utolsó mind két oldalát megsütöttem. Ha ez kész be a sütőbe, olyan 10-15 percre, hogy az egész összeálljon. Még sült a torta, gőz felett megolvasztottam a maradék csokit, kivéve a sütőből a toronyra csorgattam, hamar rá is dermedt. Minél magasabb, minél több palacsinta alkotja annál tortaszerűbb. Itthon mindenkinek ízlett nagyon, látványra nem egy díjnyertes darab, de finom.