Futok

Valahogy megragadtam fogyás ügyében egy szinten, és ez nem teszik. Karácsony után egy hónapomba került egészséges ütemben lefogyni azt a 2 plusz kilót ami feljött, aztán megint februárban sikerült visszaszedni másfelet. Ennek oka az volt, hogy egy hétig nem voltam itthon, sajnos nem ehettem mindig egészséges ételt, nem tudtam tornázni ahogy megszoktam, valamint itthon is sok-sok finomság várt rám. A mozgás kicsit háttérbe szorult, ami nem is igazán a lustaságom miatt alakult így, hanem mert már kicsit unom az itthoni tornát. Konditeremre még mindig nincsen szabad átcsoportosítható tőkém, plusz a közelben nincsen már egy sem, és nem akarok buszozni villamosozni a város másik végébe, hogy csak a futópadon fussak.

Így elhatároztam, hogy szabadban futok, igaz még hidegecske van hozzá, de eddig nem okozott problémát. A google maps segítségével meghatároztam magamnak a kívánt távot. Mivel eddig nem futottam soha rendszeresen nem tudtam mennyi is van bennem. Tesiórákból kiindulva, amikor a Keri körüli mintegy 500m-es távolságot nem tudtuk megtenni, gondoltam nem teszem magasra a mércét, hogy ne egyből kudarccal kezdjek neki. Bár mivel lassan 3 hónapja rendszeresen tornáztam, már egy állóképességem lett, így is annál maradtam, hogy 2,2km oda-vissza kezdésnek pont jó lesz.

És láss csodát, ment. Első nap visszafele 2x megálltam, egyszer sajnos piros lámpa miatt, és mivel a pulzusom nem maradt szinten, nehéz volt visszazökkenni, így másodjára is sétáltam egy keveset. Viszont tegnap visszafele már csak 1x álltam meg sétálni kb 20 métert.

Büszke vagyok magamra és amikor odáig jutok, hogy oda-vissza egyszer sem kell megállnom, minden kínszenvedés nélkül megy a táv, megpróbálok az Aldiig elfutni, ami már 1,7km.

Ma ráálltam a mérlegre és csodák csodája, az a másfél kiló el is tűnt, tehát visszanyertem a decemberi versenysúlyomat!