Kis-egyetemista határozó

Találtam egy nagyon jó kis szösszenet, mely az egyetemre járó klikkek, csoportok, szakok diákjait jellemzi, szerintem nagyon találóan és szellemesen. Ezeket a sorokat olvasva tudatosult bennem, hogy úristen, az írónak milyen igaza is van. Telesen egyetértek az itt felsorolt jellemzőkkel, így napról-napra igyekszem az egész tartalmat közzé tenni. Lássuk, ki melyikkel tud igazán azonosulni. A mai nap két sztárja:

A számítógép-analfabéta hallgató

Bár most már az ún. humán szakokon is kötelező valamilyen számítógépes kurzus elvégzése, ahol elmagyarázzák a lárváknak, hogy mi az a fájl és a könyvtár, valamint beavatják a delikvenseket a Word dokumentumok létrehozásának, megnyitásának mentésének titkába (a kurzus folytatásán pedig megtanítják, hogyan állíthatjuk a betűket dőltre meg félkövérre), a számítógép-analfabéta hallgatók száma egyáltalán nem csökken. Már jócskán benne járunk a 21. században, de a számítógép-analfabéta hallgató továbbra is úgy tekint a számítógépre és az internetre, mint a kevésbé tájékozott aboriginal bennszülöttek a benzines zippóra.
Ő az, aki számára az e-mail postafiók ellenőrzése az informatikai tudás csimborasszója, és szintén ő az, aki egy egész helpdesk kitüntetett figyelmét igényli ahhoz, hogy föl tudja venni az óráit a Neptunon.
A különféle beadandók Word-formátumban való elkészítése pedig leküzdhetetlen akadályt jelent a számára; ő az, aki a beadáskor kapart lapokkal szánizik, vagy valamelyik szociábilis kocka hallgatót nyaggatja, hogy ugyan gépelje már le neki ama textust.
A számítógép-analfabéta hallgató minden továbbképzési kísérletre teljesen immúnis. Hiába magyarázza el és mutatja meg neki az ember egyszer, kétszer, háromszor, a számítógép-analfabéta hallgató az n-edik alkalommal is pontosan ugyanazokat a faszságokat fogja megkérdezni. Talán bennünk van a hiba, de nem értjük, miért olyan baromi nehéz megjegyezni néhány egyszerű mozdulatsort, illetve azt, hogy melyik szájba lökött kiskockába tesszük a pipát, és meggyőződésünk, hogy az olyannak, aki nem képes eljutni odáig, hogy Wordben írja meg a diplomamunkáját*, egyáltalán nem szabadna diplomát adni. Nem, még akkor sem, ha szabadbölcsész.

A büdös hallgató

A büdös hallgató markáns illatáról ismerhető meg; olyannyira, hogy nemes odőrje mellett gyakorlatilag meg se lehet maradni a teremben. Haja nemezesen zsíros, körmei alatt pedig egy egész archeológiai feltárás mocska leledzik. Zavarba ejtő jelenség, mert a hallgatók nem mernek, az oktatók meg nem akarnak szólni neki, hogy fejezze abba érzékszerveik ellen indított galád támadását.
A büdös hallgató tisztában van vele, hogy büdös, ezért mindig ügyel rá, hogy a többi hallgatótól tisztes távolban foglaljon helyet. Odáig azonban már nem jut el, hogy meg is fürödjön, pedig többnyire lenne rá lehetősége. A büdös hallgató gyakran siránkozik is, hogy társai távolságot tartanak vele szemben, ám a nyilvánvaló ok-okozati összefüggéseket képtelen felfogni.
Folyt. köv...

0 megjegyzés: