Lépjen akkor Cívis város...

Szóval, pályázatféle. Kósa Lajos polgármesterünk állítólag minden évben szervez valami puccos évbúcsúztató, rongyrázós estét valamikor a két ünnep között. Mivel a felső tízezer vesz ezen részt, kell a vendégeknek a belépő mellé valami ajándékot is adni. Na, ezeket ki más csinálja, mint a Medgyessy diákjai, azaz mi. A fő koncepció az az, hogy valami sokszorosítható grafikával készüljön, tehát linó, rézkarc stb. Spec szerintem ez is mutat jól egy iroda vagy lakás falán. Mert hát ezt mondták, a kiválasztottak munkái oda kerülnek. Ez a pályázat opcionális féle volt. Megnyugodtam, mivel teljesen el vagyok maradva

egyéb feladatimmal is, nemhogy még erre is szüljek valamit. Erre kitalálta másik tanárom, hogy kötelező csinálni egy plakátot.

Nagyszerű. Már maga a cím is egy borzalom: „Egyet lép a Cívis város”. Tehát ez is arról szól, hogy fényezzük halálra a várost. Na most erre találjon ki valaki egy kicsit sem elcsépelt, untig ismételt témát, ergo ne legyen rajta semmilyen debreceni nevezetesség.

Ha nem, hát nem. Ja és persze számomra másik legnehezebb feladat az volt, hogy kizárjam a gondolatimból az iróniát. Sajnos ez a Kodolányinak köszönhető, hogy ennyire sikerült átmosni az agyam egy megkeseredett, mindent kritizáló valakivé a várossal szemben.

Akkor legyen panel, és legyen valami új, ha már az. Panel matrica. Legyen echte magyar: magyar népmesék. Decól.

Florence + the Machine

Szeretek új bandákat, új hangzást felfedezni magamnak. Olyan együtteseket, vagy énekest kinek albumját rongyosra hallgathatom. Ezek a felismerések általában teljesen véletlenül jönnek nekem. Meghallok valami filmben egy betétdalt, utánanézek, album le…haát ez nagyon jó!!! Vagy mondjuk reklámokból, ilyenek voltak számomra az elmúlt évből a francia Calra Bruni vagy a brit Paloma Fait.

Merő véletlenségből láttam meg tegnap a Myspace főoldalán a fősávban a Florence + the Machine nevet. Igazából az arc és a név ragadott meg. Tetszett, és a Florence névhez amúgy is kötődöm. Még a hajszín is stimmelt az enyémhez. Hehhe.

Rákatt, és meghallgattam azt a pár számot, ami fent volt a lejátszási sávban, illetve elolvastam azt a pár sort róluk. Torrent megnyit, és le a Lungs nagylemezét. Nem csalódtam. Florence Welsh és a köré szerveződött banda valami brit awards üdvöske, nem is nagyon hallottam róluk eddig.

Mivel olyan szinten nem értek a zene beskatulyázáshoz, hogy megmondjam melyik stílus is pontosan, de olyan pop alternatív között mozog számomra. Az album nagyon erős, kedvencem a nyitódal Dog Days Are Over, a Rabbit Heart valamint a Kiss With A Fist, amit a most 24 éves énekesnő tízen pár évesen írt. De nem is tudok a lemezről olyan számot említeni, ami ne tetszene, és ne érne meg egy kivesézést. Pop albumoknál ez nagyon ritka, hiszen szokott lenni egy pár ütős szám, a többi pedig csak olyan kötőanyagként szerepel a lemezen.

Tetszik, hogy nem csak az átlagos hangszerelés (basszusgitár, gitár, dob) jelenik meg, hanem csörgő, helyenként hárfa, mintha hallottam volna hegedűt is az egyik számban. Az énekesnő hangja pedig nagyon jellegzetes, erőteljes, ami külön piros pont, mert annyira nem kedvelem a vinnyogó alterdívákat, mint pl. Norah Jones.

Bár az idei 2010es Szigetre nem hívták el őket, én bízom benne, hogy jövőre felkerülnek a Nagyszínpad programjai közé, és ezzel számomra is még egy érv, hogy Sziget Again!

Riadt háziállatok

A 30Y új albumáról a Városemberről megihletett az egyik szám. Nekem nagyon tetszik, a dallamról pedig mindig az Égből pottyant mesék jut az eszembe.

"... Fa tövében fekszem

csillag moha pléddel.

Jobbra tőlem nappal,

balra tőlem éjjel.

....

Szőke tarlót, kék eget

égen úszó felleget.

Az erdő szélén elhagyott

riadt háziállatok...."

( Linómetszet A3 )

30Y és a Dob+basszus

Valamikor februárban írtam arról a Bárka Színházas Dob+basszus tévéfelvételről aminek a vendég zenekara a 30Y volt. Így majdnem egy év elteltével kerül adásba. Mivel a sorozat már fut egy ideje az M1-en már láttam több adást, nem egy izgalmas dologgá sikerült összegyúrni. Az összes adás koncepciója, menete ugyan az.

30Yonos adás sem volt ez másképp, és persze azt a 2 és fél órás felvételt 50 percbe kellett belezsúfolni, így szerintem sok vicces sztori elveszett. Akit érdekel nézze meg, és néhány kimaradt jelent a végére.

Egy senki vagy bazdmeg...

Érdekes dolgok ezek ám. Egy nagyon nagyon régi ismerősöm mondta egyszer, több mélyenszántó okosság mellett, hogy könnyű messziről rappelni. Na meg, hogy a csontos p**a sosem jó, de ez már más történet. Én ezeket az elmés tanácsokat meg is jegyezgettem, mert hát sosem tudhatni mikor jön jól. Hát most.

Sok embernek miért van személytelenül, interneten nagy pofája? Miért tudja itt osztani az észt, lökni a sok baromságot, amikor az életben pedig egy beszari, fos alak? Ott a lehetőség, el lehet mondani kérem szépen, neeeeem helyette fülünket farkunkat behúzva tetejük azt, hogy nagyon figyelünk éppen az ellenkező irányba.

Nem baj, én széles nagy vigyorra az arcába röhögök, hogy tessék, te itt tartasz, ezen az értelmi szinten. Szánalmas. Csak így ennyi, szánalmas. Vajon azért vagyok ennyire érzékeny az idióta emberekre, mert én esetleg valami mást képviselek azzal, hogy talán 90nél több az IQ-m? Istenem az ilyen birkanépet bele lőném a Dunába mind!

Hmm...karácsony?!

Ma először kapott el a karácsonyi hangulat az idei szezonban. Eddig nem nagyon foglalkoztam a dologgal, nem is nagyon nézelődtem ajándékok után. Bár lépten-nyomom minden bevásárlóközpontban ebbe botlik az ember, valahogy teljesen kizártam a tudatomból. Az osztállyal tervezünk egy nagy karácsonyi, évbúcsúztató lakomát amire mindenki saját készítésű finomsággal fog készülni. Hidegtál (én is valami tormás sonka tekercset csinálok), sült húsok, rántott sajt, saláták, süti, pogácsa stb. Kerestem a naptárban, hogy mikor is lesz aktuális az utolsó nap, akkor láttam meg, hogy ilyen közeli a dátum, és elkapott a feeling is.

Ha már karácsony akkor a favorit télies, nyuszikás, csengőn ugrálós játékom!

Sütögettem: csokoládékrémes csúsztatott palacsinta

Gondolom mostanra, vagy legalább is a csoki imádóknak a Mikulás csomagjából elfogyott az összes finom falat, és csak a kevésbé kedvelt (álltában rossz minőségű) jelképes csoki Télapó maradt. Így van ez nálam is, most pedig főleg, hiszen direkt kértem mindenkit, akitől tudtam, hogy kapok, hogy lehetőleg kevés édességet tegyenek bele. Osztálytársam, aki engem húzott, kigondolta, hogy ad egy kupont Gyrosra amit be tudok váltani, de sajnos sehol nem talált olyan kajáldát, ahol ajándékutalványt lehetett kapni. Így kaptam egy szép pár fülbevalót, és némi csokit.

Tehát mikulás újrahasznosítás címen ma úgy döntöttem készítek csúsztatott palacsintát. Még sosem csináltam azért, mert a végeredmény olyan, mintha sima lenne, csak tovább tart, de rászántam az időt.

Az alapja sima palacsinta tészta, amit kisebb átmérőjűre kell sütni és vastagabbra hagyni. Az első darab mindkét oldalát megsütjük, és egy tepsibe tesszük. Mehet rá a töltelék, lehet bármi, csoki, kakaó, lekvár stb. A következő darabot próbáltam akkorára önteni, mint az első volt, és csak az egyik oldalát sütöttem meg, úgy csúsztattam az előzőre. Ezt folytattam addig, amíg el nem fogyott a tésztám, és az utolsó mind két oldalát megsütöttem. Ha ez kész be a sütőbe, olyan 10-15 percre, hogy az egész összeálljon. Még sült a torta, gőz felett megolvasztottam a maradék csokit, kivéve a sütőből a toronyra csorgattam, hamar rá is dermedt. Minél magasabb, minél több palacsinta alkotja annál tortaszerűbb. Itthon mindenkinek ízlett nagyon, látványra nem egy díjnyertes darab, de finom.

Neked 5 gigabájt, nekem 5 libamáj...

Nem régen, kb. úgy 2 hete váltottunk az úúpécénél Fiber Power 30-ról, FP 60-ra. Ennek oka csak annyi, hogy akciós volt a nagyobb díjcsomag, ugyan annyi a havidíja, mint a 30-nak, akkor meg már miért ne legyen dettó azért a pénzért gyorsabb.

A magyarok szeretik az ilyen dolgokat, mi is, na meg persze az ajándékokat. Fél évig úszkálhatunk a Fiber Power 120-ban is, mert a UPC az ám egy nagyon fasza cég, és mindent az előfizetőkért. Persze, megszokod aztán, félév múlva visszavesznek a kakaóból, mész kötni több pénzért a nagyobbra, mert hozzászoktál ahhoz az életszínvonalhoz.

Na, de figyelgetem én itt napok óta, csinálom a speed tesztet különböző napszakokban, és csak egy hangyányit haladja meg a garantált fel és letöltési sebességet, az alsó határát súrolja annak a beígért 120-nak. Ami szégyen. Bár egy szendvicset tényleg nem tudok megenni addig amíg lejön egy zeneszám (vagy akár egy film), de elég megtévesztő.

Ilyen alapon lehetne 240000000 Mbps, de a garantált az 26000 kbit/s, oszt kussoljál, mert legalább adtunk neked annyit. Felelősséget meg hárítják, mi megmondtuk, aláírtad, tessék szépen mosolyogni.

Jó most nem azzal van nekem bajom, hogy én, mint a nagy kocka elégedetlen vagyok, mert a számok a számok a számok, és persze amúgy is blablabla…csak jó lenne azt kapni amivel csalogatják a szerződő feleket. Tehát megnyugtatok mindenkit, nekem bőven elég a garantált sebesség is, arra a heti adatforgalomra, amit fogyasztok kicsinyke háztartásunkban, csak azért na.

Maximális letöltési sebesség	120 Mbps
Maximális feltöltési sebesség	10 Mbps
Garantált eltöltési sebesség	30720 kbit/s
Garantált feltöltési sebesség	4096 kbit/s

Miért jó a Fiber Power 120?

Nagy dilemma ez...Android vagy nem?

Bár még nincs egy éves a telefonom, mégis nagyon nem vagyok vele megelégedve. Alap tapis telefon, nem is azzal van a bajom, hogy nem takarít ki helyettem, hanem hogy nekem ennyi már nem elég. Semmit nem ér, és nagyon bosszant, hogy mindez egy év alatt.

Az előző telefonom több mint 3 évig húzta, és amikor megvettem nagyon csúcs típusnak számított. Infra, Bluetooh, mp3… bár igaz akkor anno még nem lehetett bővíteni a telókat, csak egy később szériával hozta be a zene mobil, igazán sokáig korszerűnek mondhattam.

Ez a tavalyi rossz vásárlás volt, pillanatok alatt elértéktelenedett, és elhatároztam, hogy egy olyanra ruházok be így a karácsonyi nagy akciók környékén, amit azért legalább annyi időre magamnak tudhatok, és kiszolgál tisztességgel, mint az előző.

Nem másban gondolkozok, mint az Android. Nem, nem azért, mert divat, egyszerűen meggyőzött az eddig olvasottak, hallottak róla. Nagy előnye számomra a wifi, azt hiszem ezt tudnám a leginkább kihasználni. De akkor már miért nem veszek csak egy wifit is tudó készüléket android vagy más ilyen jól hangzó oprendszer nélkül? Igazából az ár. Ezt a mostani Andorid kiszemeltet a Vodánál nagyon jó előfizetés mellett meg tudnám venni. Bátyám előfizetéses és ő váltana díjcsomagot a készülék pedig az enyém, és kártyásan használom tovább. Így kb. 15 ezer lenne, még csak egy wifit tudó telefon jóval többe kerülne.

Akkor már kevesebbért többet nem? Nem tudom… bármilyen építő jelegű tanácsot szívesen fogadok ez ügyben. Tapasztalatok, jó tanácsok, azon kívül, hogy Linux alapú és a Linux szar. Vásárlás előtt sok infót szeretnék gyűjteni.

Ja és a nap másik nagy híre, hogy 7 évnyi Vodafone után ma Djuiceos lettem. Illetve technikailag csak kedd estétől, mert számot hordoztam. Hogy akkor hogyan teszem bele a másik hálózat SIMjét az esetleges Vodás telefonomba függetlenítés nélkül (ami által elveszne a garancia)? Na, ez itt a varázslat kérem szépen. Csak a kezemet figyeljék, mert csalok!

Addig is a szőke nők és az okostelefon!

Pizza Casa: második felvonás

Elég fáradtan és éhesen értünk haza tegnap este, és mivel napok óta semmi főtt, meleg ételt nem fogyasztottunk úgy gondoltuk este 7 körül, hogy legyen a Pizza Casa, mivel semmi erőm nem volt most főzőcskézni.

Megrendeltük olyan negyed 7 körül, ahogy a múltkor. Mondták, hogy 50-60 perc. Rendben, soknak sok, mert majd éhen haltam és mással nem akartam tele enni magam.

Az idő csak telt, csak telt 40 perc…50 perc…ablakbancsüngős 60. perc…még mindig semmi. A 90. perc környékén az éhségtől kezdtem már nagyon frusztrált lenni, és valamikor a 95. perc körül hív egy 30-as szám…felveszem, de kinyomja. Kinézek az ablakon és a ház előtt állt egy autó. Leszaladtam a lépcsőház elé, látom, a kocsiban tök sötét van, motor leállítva. Gyanús volt már az is, hogy kb. egy 25 millás terepjáró volt egy L-el kezdődő rendszámmal. A szomszédomhoz jönnek ilyen kocsikkal általában szóval letettem róla, hogy ez a pizzásé lehet. Visszaszaladtam a lakásba, de a kocsin tartottam a szemem. Jött is a tulaj beült és elhajtott…majd csörög megint a telefon, ugyan az a 30-as szám. Felveszem és valami csávó minősíthetetlen hangnemben ordítozott velem, hogy „megtennéd, hogy lejössz a pizzádér’?! „.jó hogy azt nem tette hozzá, hogy bazzd meg.

Na, erre lettem igazán mérges. Lerohantam már másodjárta a 105. perc után a hideg pizzámért. Csávó kiszáll a kocsiból…mondom: „ Majdnem 2 órája várok” futár „Bocs sok a megrendelésünk” én: „ A múltkor a másik futár ide talált 50 perc alatt, és amúgy se tűröm, hogy ilyen hangnemben beszéljenek velem telefonon!!” futár: „Akkor kell a pizzád vagy nem? „ és én kitéptem a kezéből, hozzávágtam az 1200 ftot.

Nagyon felháborít, hogy én fizetek a szolgáltatásért, és így beszélnek velem. Még én szaladjak le a hidegbe a kajámért? Annyit nem tett meg hogy csenget, csak csörget telefonon. Amikor lementem és 2 lépésre voltam a kocsijától nem bírt onnan kimászni? Soha többet!!!! A kurva anyját az ilyennek, ja és azt a 20 ft visszajárót is csak azért nem kértem vissza, mert olyan mérges voltam, hogy ha tovább beszélgetek vele, hozzá is vágom a pizzáját.

Eddig a nagyon kedvező ár döntött mellettük, ezután még az sem. Meg se éri. És tudom, megint a Pizza Viával jövök, de a múltkorában rendeltem tőlük, olyan 75 perc körül hozták ki, és a futár nem fogadott el pénzt a kajáért, mert késett és ők garantálják, hogy kiszállítás egy órán belül. Nekem a fejemben meg sem fordult, ő mondta magától. És sűrű elnézések mellett adta át nekem, én pedig nem bírtam győzködni, hogy nem történt semmi. Ez a különbség a szolgáltatás és a szolgáltatás között.

Londoni hétvége

Sikeresen landoltam 40. alkalommal is. Sosem számoltam még össze, de hazafele Debrecenbe a vonaton eszembe jutott, hogy mennyi is az annyi, így összeadogattam szépen sorban az összest, így egy szép kerek számot adott ki a mostani londoni hosszú hétvégével együtt.

Ha minden repülőutamat átlagosan 2 órával számolom (volt ettől kevesebb és hosszabb is, csak átlag) akkor 3.33 teljes napot töltöttem el az életemből ezzel.

Az apropó pedig 30Y koncert volt, ami jól sikerült, de nem igazán éreztem több pluszt benne. Mintha itthon játszottak volna, kb.

Nem a városnézés, hanem a múzeumozás volt terítéken aminek kifejtetten örültem, hiszen rettentő hideg volt. Angliában az állami kézben lévő múzeumok ingyenesek (!) így végig jártuk a 2 nap alatt a British, TATE Modern, Imperial és Sience múzeumokat. Nekem az utóbbi kettő tetszett nagyon. Interaktívak voltak, sokféle gyerek és családbarát kiállító darab volt, amihez hozzá lehetett érni, megtapizni, nyalogatni, rálehelni stb.

A hadtörténei múzeumban egy egész bunker rendszer is ki volt építve, illetve egy tengeralattjáró belső tere sok érdekes infókkal. A holocaust kiállítás is nagyon hatásos volt, és meglepett, hogy egészen kisgyerekek is mennyire odafigyelnek a szülők magyarázására. Bár egy 4-5 éves gyerek számára ez a téma még túl nagy falat azt hiszem.

A tudományos múzeumban pedig a múlt jelen és a jövő találkozott egyszerre. A Who am i? Című kiáltásban pedig nagyon sok játékos tesztet letett tapis képernyőkön kitölteni, illetve volt egy hatalmas projektoros vetítő, ami elé ha odaálltál kis apró színes pontokból kirakott illetve a mozgásodat is utánozta. És nem csak a mozdulatot érzékelte, hanem az érzéseket is így minél boldogabbnak talált annál több mozgó gömböcske alkotott.

Nem vagyok az a múzeumos tudor alkat, de ezek a programok hasznos időtöltések szerintem akár egy nagyobb kisgyerekes családnak vagy csak egy érdeklődő párnak. Ha valaki Londonban jár és pont kifogja a szakadó esőt, akkor irány az ingyenes múzeum!