Szoba felújítás

Már egy pár hete átalakítottam a szobámat, de most jutottam el odáig, hogy meg is mutassam. Évek óta, mióta dupla ágyam van, egy helyen volt, de meguntam, és áttoltam az ablak elé. Nem tudom, hogy csak a környezetváltozás miatt, de egy picivel jobban is alszok így, a tévét is kényelmesebben tudom nézni.

Már kisiskolás korom óta anyáék engedték, hogy én magam válasszam ki a szobám színét, illetve, hogy én is fessem ki, dekoráljam. Kisebb koromban Micimackót és egyéb gyerekdolgokat rajzoltam, aztán pedig voltak nonfiguratív csak úgy feldobott pacák a falon, bár azok a rengeteg képtől és posztertől nem látszódtak.

Pár éve ahogy kifestettem "hanga vörösre" és feldobtam egy festett bordűrt, valahogy abba is maradt a folyamat. Nem tettem ki különösebben képeket, így is elég intenzív a színe, nem akartam még jobban zsúfolttá tenni.

De most, hogy átpakoltam az ágyam, a falfelület ott szabad lett, szinte ordított, hogy valamit kellene festeni. Eleinte falmatricát szerettem volna, ami vinil fóliából van kivágva, de a lambéria miatt elég egyedi méret kellett volna, így úgy döntöttem marad a festés. Alapanyag úgy is van mindig itthon.

Azért sem tettem vissza képeket, mert minden festésnél kínkeservesen lehetett csak a ragasztónyomokat ledörzsölni a falról, ezért most úgy döntöttem, hogy spárgát feszítek ki, és mini csipeszekkel fogok egy pár fotómat kitenni. Még hiányos, de már gyűjtögetem a képeket, és csipeszt is vennem kell.

Az utolsó elem pedig a "babzsák" fotelem, amit anya varrt nekem. Polisztirol gyöngy helyett apró szivacs nyesedék van benne, de így is nagyon kényelmes, ágy előtt elhelyezve ezen szoktam tvzni, enni, rajzolgatni. A szobám többi részén is tervezek változtatást, de iszonyat kupi van, így most az titokban marad.

Vous voulez une tasse de café?

Unatkoztam így firkálgattam egy kicsit Photoshopban. Bár sajnos nekem itthon nincs tabletem, erősen gondolkozok rajta, hogy szerezni kellene egyet. A suliban egyre többet használom, és teljes mértékben kézzel rajzolt képnél nagyon-nagyon hasznos. Jól jött volna például ennél is, de annyira szerintem nem lett szörnyű :)

Futok

Valahogy megragadtam fogyás ügyében egy szinten, és ez nem teszik. Karácsony után egy hónapomba került egészséges ütemben lefogyni azt a 2 plusz kilót ami feljött, aztán megint februárban sikerült visszaszedni másfelet. Ennek oka az volt, hogy egy hétig nem voltam itthon, sajnos nem ehettem mindig egészséges ételt, nem tudtam tornázni ahogy megszoktam, valamint itthon is sok-sok finomság várt rám. A mozgás kicsit háttérbe szorult, ami nem is igazán a lustaságom miatt alakult így, hanem mert már kicsit unom az itthoni tornát. Konditeremre még mindig nincsen szabad átcsoportosítható tőkém, plusz a közelben nincsen már egy sem, és nem akarok buszozni villamosozni a város másik végébe, hogy csak a futópadon fussak.

Így elhatároztam, hogy szabadban futok, igaz még hidegecske van hozzá, de eddig nem okozott problémát. A google maps segítségével meghatároztam magamnak a kívánt távot. Mivel eddig nem futottam soha rendszeresen nem tudtam mennyi is van bennem. Tesiórákból kiindulva, amikor a Keri körüli mintegy 500m-es távolságot nem tudtuk megtenni, gondoltam nem teszem magasra a mércét, hogy ne egyből kudarccal kezdjek neki. Bár mivel lassan 3 hónapja rendszeresen tornáztam, már egy állóképességem lett, így is annál maradtam, hogy 2,2km oda-vissza kezdésnek pont jó lesz.

És láss csodát, ment. Első nap visszafele 2x megálltam, egyszer sajnos piros lámpa miatt, és mivel a pulzusom nem maradt szinten, nehéz volt visszazökkenni, így másodjára is sétáltam egy keveset. Viszont tegnap visszafele már csak 1x álltam meg sétálni kb 20 métert.

Büszke vagyok magamra és amikor odáig jutok, hogy oda-vissza egyszer sem kell megállnom, minden kínszenvedés nélkül megy a táv, megpróbálok az Aldiig elfutni, ami már 1,7km.

Ma ráálltam a mérlegre és csodák csodája, az a másfél kiló el is tűnt, tehát visszanyertem a decemberi versenysúlyomat!

Betű, mint művészi alkotás

A cím a feladatom tárgya is egyben. Betűrajzból kell holnapra leadni, egy 21*29-es méretű munkát, minden szak a rá jellemző technikájával kell, hogy elkészítse. Tehát a festők festik, a fotósok fotózzák és így tovább. Szerintem most ebben a feladatban a mi szakunk az alkalmazott grafika van nagyobb előnyben, mert hiába lehet az összes többivel nagyon látványos dolgokat alkotni, talán a miénk jobban megállja a helyét. Lehet abból akár reklám, plakátterv vagy bármi más. Segítségül kaptunk egy linket, hogy mire is gondolt a tanár, amikor azt adta meg, hogy betű mint művészi alkotás, bár én tágabbra húztam ezt a fogalomkört, és egy montázsos jellegű képet csináltam, aminek a középpontjában az írás, a levélírás, boríték, fényképek, emlékek megőrzése, és mint olyan, emberek közötti kommunikációt próbáltam előtérbe helyezni, mivel mostanában a digitális világ miatt eléggé háttérbe szorultak ezek a dolgok. Párizs pedig csak a franciás vintage feelinget adja.

Nagyon szeretem a kurzív betűtípusokat, előszeretettel használom őket, tetszenek az egyébként nem csicsás hadwritting fonts-ok. A képet szándékosan "zsúfoltam" tele sok kis részlettel, hogy többször meg kelljen nézni ahhoz, hogy összeálljon egy egésszé. És végül, hogy tényleg valami személyeset is vigyek a képbe, segítségül hívtam mamám régi fényképeit.

Ha tetszik majd a tanáromnak, akkor még a többi tetszetős képpel együtt ki lesz állítva a suliban egy darabig, bár ezt nem hiszem, mivel jóval elrugaszkodtam a megvalósítandó feladattól. Nekem azért tetszik így is, ha másra nem, gyakorlásra jó volt.

(Nagyban pedig itt)